Vers

Avult gondolat

Fotó: Google.hu     Csökönyösen kapaszkodikegy avult gondolataz idegsejt határán.Makacsul ragaszkodna…Milyen öntelt volt,mikor még a fájdalommal, könnyelfeszültséggel hatott.Már nem kér belőle senki.Ideje lejárt,csúszik a semmi zsákja felé,s a feledés homályanyújt kezet neki.      

Emlékirat

Öregfiú – 3.

Lírai emlékek és álmok egy feledésbe merülő emberről.   Hetek óta nem borotválkozott, azt fantáziálta, hogy egy szőrszál álmélkodott önmagán, ő már semmin sem csodálkozott el.   Az áll, amin vagyok, olyan, mint oázis közepén a napfelkelte, csúcsos, és én [… Tovább]

Vers

Kristályhegyek

      Hiányodnak szikes földjén könnycseppekből kővé dermedt              kristályhegyek magasodnak.   Éles szélű bánatszilánk áttör szívem kemény falán, sötét sorsom reám vetül.    S hiába szól a vers, a dal, hiába szól a [… Tovább]

Vers

Menekülő

https://www.youtube.com/watch?v=FTOjYT-UXg8   foltozott utakonnyújtózik az életelbomló szálakonkapaszkodik felsíró sebeksemah metamorfózisábanvérző vágykövekként hasítanak bizonyosságot a talpalatnyi létbe elmetekergők fonódnakegymásba gyökértelenrettegés hajnalai vacognak ködlepelben összebújva harsány utcagyerekek kikiáltják az igazságotkitárt karokkal szaladnak Isten kötényébe bujkáló gyilkos közöttük a halál