M.Simon Katalin : Hangulat

 

Igen nagy itt lenn a csend, 

valami készül odafent,

mondja, s néz az öreg az

égre, derekát csúz gyötri

tegnap óta, dohog, nem

lehet a vénnek nyugta!

A legelőről tehene este

magától hazajönne, az

asszony paszulyt bont a

küszöbön, ő a tornácon

csendben pipázgatna,

de az idő, ez a fránya, ki

gondolta volna, viharra

készül már harmadjára

a héten, szegény állat

ezt nem tudhatja, elindul

hát, hogy hazahajtsa,

mielőtt a nagy idő beáll.

Morfondíroz magába’, jó

lenne, ha a dűlőn jószága

jődögélne feléje, hogy

tegyen gazdája kedvére!

 

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin