Szilágyi Erzsébet : Ima

Én istenem, kérlek szépen,
ha hinném, hogy létezel,
menekíts meg az élettől,
ami már csak nyűg nekem.
 
Voltam ifjú, szép is talán,
erős és harcolni kész,
sok-sok emlék meszesgödre,
no, ezzel ma mire mész. 
 
Kérlek sokszor, adj pihennem,
vállamon halálmadár,
sorban dőlnek ki mellőlem:
rokon, tanár s hű barát.
 
Valamit azért szeretnék:
a látásom ne vedd el,
lelkem, mi van, oly kíváncsi:
mivé forr a “szeretet”.
Legutóbbi módosítás: 2015.11.29. @ 18:55 :: Szilágyi Erzsébet
Szerző Szilágyi Erzsébet 231 Írás
Az ELTE orosz-latin szakán végeztem. Voltam az Akadémiai Kiadó szerkesztője, a szegedi JATE Klasszika-filológiai Intézetének oktatója, a Semmelweis Egyetem nyelvtanára. Versfordításokkal már gimnazistaként próbálkoztam. Magyar verseket, novellákat csak néhány éve kezdtem írni.