Böröczki Mihály - Mityka : Darázs

Nagy, cifra röptét nem tudom csodálni,

bár elszántsága éppen egy bogárnyi,

a duzzadt átok testében temérdek,

nem csíp, a fullánk pumpálja a mérget,

tán ő se tudja, mi nógatja közben,

mert nem pusztul el, vígan tovaröppen,

az élelmiszer vonzza, mint a mágnes,

és minden falat bűnös bú-bajjá lesz,

a találkozást megéljük azonnal,

fölpirosodó, duzzadt fájdalommal,

a sok tünetből jön a végeredmény,

hogy ő az egyik legszennyezettebb lény,

szűk életében akad sok-sok légyott,

mert imádja a szerves hulladékot,

bár piciny lénye a giga-világnak,

ha kedve szottyan, emberére támad,

úgy hírlik róla, hogy kevés a haszna,

bár kutyánál is jobban lel a  szagra,

nem elemzi a létezését  hit tan,

de szükségképpen valamiért itt van,

ám bánhatja, ki csak egyszer is téved,

s megbolygatja az alvó darázsfészket,

egy rossz teremtés, nem méltó a szóra,

de ennyi betűt összeszedtem róla.

 

Legutóbb szerkesztette > Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1001 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.