Zajácz Edina : Én elhiszem

Én elhiszem azt, hogy minden írva van,
hogy aki menni készül tiszta marad,
és körülötte a világ súlytalan,
míg várja a kitárt angyalszárnyakat.

Csak az elcsendesült hústömeg nehéz,
mikor élő a holttal egybeszakad,
mert sejtjeivel összefüggene még
néhány oxigénmolekula-cafat.

Márványos eget mardos a fájdalom,
egy helyben állnak a holdfényű csodák,
kihűlt vacsorák sorban az asztalon,
álmokat vigyáz egy szakadt képfonák.

Bármit is játszunk, a lélek máztalan,
én elhiszem azt, hogy minden írva van.

Legutóbbi módosítás: 2015.01.11. @ 20:52 :: Zajácz Edina
Szerző Zajácz Edina 201 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.