Tóth Zita Emese : Gyúl

Lágyan vág belém a tudat,

majd visszaül a fiókba,

én vagyok a menedéke,

magához veszi, eltolja.

Eloltott lámpa a szívem,

néha még felszikrázik,

ahogy cigire gyújt

reggeli ködben egy árny,

s nézi, ahogyan az ég

napkelteként fénnyel játszik.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 139 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.