Második szabadvers – Az első a Naplóm-ban olvasható
Életem folyamán országunknak
több himnuszát túléltem már.
Apró gyermekszájunkból nagy, ormótlan szavak
bugyogtak elő reggelenként
a makfalvi iskola falai között.
Áldottuk „szép honi” földünket,
melyen valakik „szertezúzták” a múltat.
De a gyermekszáj, nem csak azt szajkózta,
mit dogmaként a fülébe rágtak,
sokszor ismételt zárt ajtók mögött
suttogva ejtett igazságokat,
mert nannyó, és apó nem hazudhattak.
S bár szüleink szájunknak hallgatást parancsoltak,
egymás szeméből olvashattuk
nannyóink, és apóink igazságát: Soha!
Fotó: M.Simon Katalin – A makfalvi Wesselényi Miklós Általános iskola
Legutóbbi módosítás: 2013.10.28. @ 09:11 :: M.Simon Katalin