Boér Péter Pál : Csupaszmászó

A csiga, az álarcosbálra menyétnek öltözött. Soha életében nem örült még ennyire, hiszen mindig tartott azoktól, akik lábatlansága és erőtlensége miatt könnyeden meguzsonnázhatják étvágygerjesztőnek. Tökéletesen azonosult jelmezével, legbelül igazi miniragadozó lett. Odamorrantott valamit a sünnek, akitől  csiga korában a legjobban félt. Bele is harapott, de összeszúrta hatalmas jelmezét. Vicsorított egyet, majd odébb lépett a nyúlhoz, aki Figarót áriázva fodrászollóját csattogtatta.

– Figaro, Figaro, Fiiiiigaro….

– Te nyúl!- Parancsolj menyét!- Ott egy huligán!- Igen látom, még rendes jelmezt sem keresett magának, maradt aki volt, magában muszmogó, gömbölyű csimbók.- Nyírd meg a sünt!

– Kérem a következőt! – visította a mező báli szakaszába nyúl.

Ollóját csattogtató – sosem volt Figaro -, nyúlborbély, a belsőleg menyétté lett csiga kedvére a díszlet fodrászszékbe heccintette a sünt. Ő is azonosult nyisszantó szerszámával és hirtelen rászakadt, választott szakmájával, ezért, hogy kiteljesedjen, olyan virtuóz sebességgel nullázta le a sünt, amit gyakorlott fodrászok sem csinálnának utána.

Süni nem bánta, de folyamatosan korgott a gyomra. Valamiért nem bogár, hanem csigapecsenyét szeretett volna, de úgy esett, hogy aznap sehol sem talált. Kordult még egyet a belseje, aztán, amint az áriázó nyuszkó kidobta székéből és belevisított a báli szakaszba, hogy ˝kérem a következőt˝, a csiga végigmustrálta őt, és elkiáltotta magát.

– Figyelem, csupaszmászó! Skinhed került közénk, egy nagyra nőtt hernyó! – és beleharapott a sünbe, az lökött egyet rajta, amitől hatalmas jelmeze a földre hullott. Menyétnek azonosulva, nem volt hajlandó visszacsigulni, alig látható szájával még egyszer oldalba csippentette a sünt.

– Na végre gyerekek! Úgy látom itt a desszert ideje – bőszentette a tüskétlen sün, és látszathernyó létére, az éjjeli belsőmenyétet felfalta. Az elmélyült csiga, még öntudatosan harapott egyet hatalmas támadóprédájának nyelvébe, aztán pillanatok alatt elmúlt menyétté válása és csigasága is.

Legutóbb szerkesztette - Boér Péter Pál
Szerző Boér Péter Pál 755 Írás
Nagyváradon születtem, 1959-ben. Nem mondhatnám, hogy kesztyűs kézzel bánt volna velem az élet, de még a szorítóban vagyok! Családtagjaim hiperoptimistának tartanak, azt hiszem nem véletlenül. A humort – ezen belül a szatírát, abszurdot – és a romantikát egyaránt kedvelem. Empatikusnak, toleránsnak gondolom magamat. Egész életemet Erdélyben éltem, élem. Anyám révén erősen kötődöm a székelységhez, de Ők már csillagösvényen járnak Apámmal. Nagyon érdekel a teológia, filozófia, nyelvek, irodalom, és sok egyéb. Fiatalon kezdtem verseket írni, ám a rövid próza vált a nagy kedvenccé. Köteteim: 2010 – “Nagyító alatt” – novelláskötet 2011 – “Le a láncokkal” – novelláskötet 2012 – “A nonkonformista” – novelláskötet 2013 – “Engedélykérés”- novelláskötet 2013 – “Megtisztult ablakok” – regény 2016 – "Fenyőágon füstifecske" – regény 2017 – "Ködös idill" – két kisregény 2018 - "Szabályerősítő" (Válogatott novellák) - e-book Írásaim jelentek meg a Bihari Naplóban, a Reviste Familiaban, a Comitatus folyóiratban, a Várad folyóiratba, a Brassói Lapokban, a Reggeli Újságban, a “7torony” irodalmi magazin antológiáiban (2010-2016), a Holnap Magazin antológiájában, a Holnap Magazin nyomtatott mellékletében, az Irodalmi Jelenben, a kolozsvári Tribunaban, a bukaresti rádióban és máshol.” A világháló adta lehetőségekkel élek: Lenolaj irodalmi és kulturális műhely A Hetedik Héttorony irodalmi magazin MagyarulBabelben CINKE Holnap Magazin PIPAFÜST Szabad szalon Penna magazin Bukaresti rádió AlkoTÓház Weblapom: http://boerpeterpal.blogspot.com/