Könnyeid temet?je vállam,
szavad néma zokogás,
nyakamra fonod karjaid,
érzem ízét fájdalmadnak –
sós Óceán.
Elragad magával,
magányossá tesz,
fejem most hogy’ hajtsam;
álmom vesztesen figyel –
felidézni könnyeid
nekem nem kell…
Ugyanaz a fájdalom,
ugyanaz az Óceán….
