Bonifert Ádám : Látomás

Nyomtatás

Szétfésültem a fénynyalábot,

nagyobb részt érjen el belőlem,

kitártam előtte árnyas lelkem,

mint egy többre vágyó világot.

Mert a káoszok mocsarában

világosság a mentő út,

az árnyék riadtan messze fut,

ha fény nyílik a lápi világban.

Fonott fényekkel gyűrűvé

sodrom foszlott koszorúmat, 

s látni vélem, hogy mit mutat

homályba vesző sorsom fája,

és elmereng a szikár tudat,

mert azt hiszi, hogy a jövőt látja.