fáradt karod
nyakamba kulcsolod
ajkad csókra nyújtod
hallgatsz s hallgat a pillanat
mi most élő varázslat
ruhád hullik hajad kibomlik
combod kitárul
s világ zárul bennünk
csillagok gyúlnak
a zöld írisz mögött
tűz lobban
s lánggal égünk
Legutóbbi módosítás: 2011.04.30. @ 10:24 :: Tiszai P Imre
"tegnap" stigmák égtek rám,
számon csókod mart égőn
fájón sebzett vágyódást
tested font rám őrlődőn
kínzó stigmákat s mert én
csak "bennünk" élek, némán
mindent eltűrök büszkén