fáradt karod
nyakamba kulcsolod
ajkad csókra nyújtod,
hallgatsz, s hallgat a pillanat
mi most él? varázslat,
ruhád hullik, hajad kibomlik,
combod kitárul
s a világ zárul bennünk,
csillagok gyúlnak
a zöld írisz mögött,
t?z lobban s lánggal égünk
—
Imre a történet “ott van”, de a líra kevés benne.
Legutóbb szerkesztette -
