Szuhanics Albert : A békalány és a divat

 

 

Volt egy bakfis békalány,
álcázta a békanyál.
békamama féltette,
biztos helyre rejtette!

 

Ám valaki ma reggel,
egy újságot ejtett el.
a legújabb divatlap
ott ázott a víz alatt…

 

Bámulta a békalány,
mily szép ruha valahány.
– Átöltözöm én még ma,
s belém szeret a Béla!

 

Mért nem mondta meg anyám?
– kesergett a békalány -.
Hogy szép ruhát vehetek,
hordtam rútat eleget!

 

Amikor a lány feln?,
kell a magas cipell?,
tarka ruha, színes sál,
békalánynak ez dukál!

 

A szépségem lám kihajt,
ha t?sarkút veszek majd!
Tarka szoknya, lila blúz,
ez az, mit a béka húz!

 

Én magamat nem féltem,
kinn járkálok a téren.
Mindenki csak lássa meg,
nincs a békalánynál szebb!

 

Nem is kötött hát alkut,
felhúzta a t?sarkút,
a fenekét riszálta,
kisétált a világba…

 

Meglátta egy gólyafi,
több sem kellett ?neki,
úgy eredt a nyomába,
meg is fordult utána!

 

Hát ezt tette a divat,
nem csinál ? randikat.
Elbánt a gólya vele,
t?sarkúban nyelte le.

 

Legutóbb szerkesztette - Szuhanics Albert
Szerző Szuhanics Albert 34 Írás
Szeretem az irodalmat, költészetet, sokat olvasok, s magam is írtam számos verset. rülök, hogy van online-média, mert létrejön általa egy olyan irodalombarát kör, mely talán másképp nem is lehetne. Kanadában és az USA-ban is jelent meg két verseskötetem egyelőre.