Szendrői Csaba : Póz

 

altatóm szavalom minduntalan  meg-megállva

                lomha gesztusokkal leng az elme fája

ez ilyen hely anyám

                az én gátam el?tt hullámzik az éhez? folyó

kapaszkodóm a valóságba zsíros bakelit

rángatózik alattam a hajnali járat

részletekben foszlom feladom ajánlva

reszketve alszom el ha bár

                csak ringatózom a szívem zörejére

elképzelem hogy nem is élek

                születésem el?tt ragadok órákra

s talán sohasem végzek

                sohasem

                               végzek(.)

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 261 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...