Seres László : Engedd játszani

Engedd játszani, játszani akar mind,

csalni magunk ellen, hogy nyerjenek.

Kishitűség, nagyzás, hóbort, balga hit

nem elég, hogy visszarettenjenek.

 

Félkész termék csak, ízetlen adalék

szájukban a  szó, torz hamisítvány.

A bónusz vigasznak kevés, nagy a tét.

Félrevert harag blöfföl a sírnál.

 

Élőkre is halotti leplet terít.

Bemond és hallgat. Viszi a házadat,

véredből nyer és veszít, míg engedik

 

Ezt a rangra emelt bűnös szenvedélyt.

Kíbic vagy, viseld ezt a kockázatot

remény nélkül, mint a halálraítélt.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.04.29. @ 19:15 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.