Eljöttem érted.
Ne félj!
Sebeid mutasd,
hadd enyhítsem végre fájdalmad,
gyógyító füvekkel kenegetve,
szépen.
Egy kicsit hadd hordozzam én a kínjaid.
Nézd! Már látszik a mi erdőnk,
ahol friss forrás fakad,
hűs vizével lemosom meggyötört arcodat.
Ne félj!
Hajtsd ölembe fejed,
dúdolgatok egy boldog éneket.
Ne félj!
Itt nem talál ránk soha a mulandóság.
Hunyd le szemed!
Nem kérek semmit,
csak annyit, hogy
szerethesselek.
Legutóbbi módosítás: 2011.04.01. @ 17:10 :: Hevesi Éva
