Kőmüves Klára : Angyalkorba lépve…

 

 

 

 

Valóra válnak majd az álmok, melyeknek jó szándék az alja,

s míg felkavarja sors lapátja azt, ráeszmél az ember,

mennyit ér a hit, b?ven kap minden jóból, nem csupán kicsit.

Fejezetnyi csend után, kinyílnak majd a mondatok,

elnémul a szónok ajka, énekel az elhallgattatott. Az elmorzsolt

imák szárnyakba futnak össze, üldözöttje nem lesz már a jónak.

Lecsendesül a tó, az éjszakák csupán a b?nt felfalni jönnek –

Angyalkorba lépve már ne félj, nyomodba nem szeg?dnek!

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.02.17. @ 11:10 :: Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 685 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))