Tegnap este 21:00 órakor, a Sz?z jegyében álló Hold megújult, ezért naplementekor – mely 18:50 perckor következett be – elérkezett a zsinagógai naptár szerinti 5770. év tisri havának els? napja, vagyis a zsidó Új Esztend?.
Hadd szóljak ez alkalommal néhány szót magáról a zsidó naptárról, meg az új évr?l, meg általában az Id? folyásáról!
A zsidó naptár – mint oly sok másik: a muszlim, a védikus, a tibeti – nem a Nap, hanem a Hold járásához igazodik.
A helyzet az, hogy valójában a mi juliánus-gregoriánus nap-naptárunkon is különböz? hókuszpókuszokat kell végrehajtani – gondoljunk csak a szök?évekre! –, és még így sem tökéletes; elgondolhatjuk tehát, hogy a holdnaptár mennyire nehézkesen követi nyomon az égi óra járását.
Az is természetes, hogy a világon létez? naptárak kötik magukat valamilyen szimbolikus kezd?ponthoz, közismerten a Gergely-féle keresztény naptár például Krisztus születéséhez. Azt is tudjuk, hogy e dátumpont meghatározása sem helytálló egészen, maga Jézus, a Krisztus, legalább két évvel Kr.e. született.
(Még a muszlim naptár a leginkább elfogadható kezd?pontú, amennyiben a hidzsrához köt?dik. De ne feledjük, hogy Mohamed menekülése igen csak ismert történelmi id?ben zajlott le, írott forrásaink megbízhatóbbak, mint Jézus születésének körülményei.)
A zsidó naptár még a keresztény naptárnál is legendásabb id?ponthoz köti magát: a Világ Teremtésnek kezdetéhez. És ez az, ami – legalább is a zsidó id?számítás szerint – 5770 évvel ezel?tt volt.
Van ám más furcsaság is ebben a naptárban: a zsidó hagyomány szerint ugyanis minden esztend?ben több újév is található.
A Talmudnak az újesztend?r?l szóló traktátusa (héberül Ros Hasaná Ã?¨Ã?¹Ã?ÂÃ?©Ã? Ã?â?Ã?·Ã?©Ã?¸Ã?¼Ã?ÂÃ? Ã?¸Ã?â?) éppenséggel így kezd?dik:
„Négy újesztend? van. Niszán (az els? tavaszi hónap) elseje a királyok és az ünnepek újéve, elul (az utolsó nyári hónap) elseje a tizedek újéve, tisri (az els? ?szi hónap) elsején minden világra jött lélek (minden él?) elvonul El?tte, mint a sorozásra váró katonák, s (végül) svát hónap elsején, mások szerint 15-én van a fák újéve.”
A Szentírás szavai szerint az Örökkévaló kiemelte Lévi törzsét a többi tizenkett? közül, hogy ?k lássák el Izrael országában a közigazgatási feladatokat: így hát ?k lettek a hivatalnokok, a rend?rök, a betegápolók, a t?zoltók, a katonák, valamint a Szentély kiszolgálói.
Felharsan a sófár, hogy figyelmeztesse a közösség tagjait: igyekezzenek rendezni kapcsolatukat Istennel és az emberekkel, mert közeledik az ítélet napja.
A mai napon beköszönt? zsinagógai újévr?l azt hangoztatja a Talmud, hogy ilyenkor „minden világra jött lélek elvonul Isten tekintete el?tt”.
És ez a gondolat, a számonkérés, a megtérés és a b?nbocsánat, a „félelmetes napok” központi gondolatává lett.
Ezért még külön kell majd szólnom tíz nap múlva, az „engesztelés napján”.
De ma még csak ma van, a jaum kippurig tíz jó vagy rossz, szép vagy csúf nap van hátra!
Lépjünk hát tovább a mai nap egyéb eseményeire!
Mert például…
…1802-ben 207 évvel ezel?tt született Monokon Kossuth Lajos.
…1783 – ban Párizs Marsnak szentelt mezején fölemelkedett a Montgolfier-testvérek h?légballonja: ugyan ember nem volt a ballon gondolájában, csak nyuszik, barik, csirkék, de – találjátok el -! Ugyan kik nézték a kísérletet? Na?
16. Lajos és felesége, a gyönyör? Marie Antoinette; de jelen volt a bámészkodók sikaságában Casanova Giacomo, Saint-Gemain grófja és más jeles sarlatánók is. Nehezen hiszem, hogy ne támadt volna valami ötletük e zseniális szélhámosoknak, a ballont látva fölelmelkedni…
…1849 –ben Oaklandban megnyílt az els? nyilvános mosoda, a következ? szlogennel:
„Ha a tisztaság nyom a latba,
vigye ingjét Patyolatba!”
(Naná, hogy ez a szlogen nem igazi! Füllentettem, naná! De a tény, az tény! Az els? mosoda megnyílt)
…1911 – ben 98 éve született William Golding, lelkemben rejtegetett szépírója e Világnak. Tán egyike az utolsóknak, aki igazán tudott írni, mondatokat összef?zni, szép cselekvésekhez kötni szavait.
(Na jó, egyezkedjünk! Persze, van még Llosa is és Márquez! Ó, Márquez!)
Azt hiszem – mi több: biztosan tudom -, hogy minden m?vét olvastam a Mesternek, ezért merészelek véleményt formálni, téziselni.
Mert én azt gondolom, hogy három m?ve trilógiává áll össze, noha ? sosem mondta ki ezt. De tessék csak olvasni, és gondolkodni!
Tegyünk föl egy kérdést!
Mir?l szól a Legyek Ura, mir?l a Torony és mir?l a Bukás?
A Legyek Ura?
Mi van akkor, ha az ösztönélet elhatalmasodik a logikus lét felett?
Tudjuk, olvastuk mindannyian. Szabadul a Pokol ránk.
És mi van vajon, amikor a tiszta ész, a logika fölébe kerül az érzelmeknek?
Na? Ezt is olvastuk a Toronyban!
Szabadul a Pokol ránk.
És végül: konvergálhat-e tiszta és érzelmi, ösztönös élet?
Ugyan már!
A Bukás, az bukás: így vagy úgy!
Szabadul a Pokol ránk.
Lássátok és olvassátok a Zsenit, és töprengjünk el az emberi sors fölött!
Ezen a napon még…
…1931 – ben Mészáros Márta született.
Apja Mészáros László szobrászm?vész, aki kés?bb a sztálini terror áldozatául esett. 1935–1946 között a Szovjetunióban élt. Moszkvában a Össz-szövetségi Állami Filmf?iskolán kapott filmrendez? diplomát 1956-ban. A pályája kezdetén filmhíradókat és dokumentumfilmeket rendezett Bukarestben és Budapesten. 1958-ban feleségül ment Jancsó Miklós filmrendez?höz, aki adoptálta Mészáros Márta el?z? házasságából született fiát, Zoltánt. 1958–1968 között a MAFILM rövidfilm-rendez?je volt. 1968-ban rendezte els? nagyjátékfilmjét. Filmjeiben n?i sorsokat vitt vászonra. Itthon is nagy siker? rendez?n? volt, de az 1970-es években a feminista mozgalom nyugaton nagy figyelemmel kísérte munkásságát. A Napló sorozat önéletrajzi ihletés? alkotásaiból áll. 1992-t?l a Nagy Imre Társaság ügyvezet?je. Jelenleg Lengyelországban él.
…1933 – ban Fenyvesi Máté, a zseniális fradista-focista.
Kavyamitra Maróti György
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
