dudás sándor : ?szi dallamok

Itt van az ?sz, itt van újra…
A szél nem ugyanazt fújja
amit nyári napsütésben –
aranyrozsdát zöld levélen.

A sz?l?fürtök már kéken
lapulnak a levélkék közt.
Fája alatt, gyomos porba
repedt héjú dió pottyan.

Az almák nem férgesednek,
féreg-rágtan földre esnek –
mindhiába permeteztem,
a csodát nem m?velhettem.

Szára száraz, ám szép piros
az utolsó paradicsom.
Íz, zamat a húslevesben –
szálig elfogyott a zeller!

Pótolna – s ez fölöttébb bánt:
kacsák ették le a lestyánt.
A kis fecskéket sajnálom,
most keltek ki, kés? nyáron.

Szétnézve, így is szép, habár
letarolt a széles határ.
Ha pedig csutak sincs, akkor
porfelh?t húz, szánt a traktor.

Mikor nem olvasok éppen
verseket számítógépen,
s nem írok – kapásnak állok,
minden gizgazt felkapálok.

Ha megszárad, alágyújtok,
elnézem a tüzet, füstöt,
s gondolom, ahogy elnézem:
jó meleg lesz itt a télen!

Tápióbicske, 2009. szept. 9.

Legutóbbi módosítás: 2009.09.10. @ 16:19 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 772 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.