Rózsa Ibolya : Egyebek

…mese sem kell.

                               Kedves Ember!

Eszperente nyelven nem szerzek verset, nem kenyerem. Nem zengedezek leveleket sem. De mese sem kell. Ezt nem szeretem. Lehetne ezer sereg, de elfelejtem. (Restellem.) Nem megyek ezzel egyre, sem egy meg egyre. Egye fene! Szerkessze meg kend! Nekem nem helyes e cselekedet. Rendes gyerek nem mekeg, mert nem kecske!

Egyedem-begyedem! Rengeteg szerzetes eledele leszek… Elmerengek… Esztelen szerelmen… Elmebeteg leszek. Nem! Nem! Lelkem nem teszem tenyeredbe. Kertem nefelejccsel telve. S te se felejts el engem! Reggel s este sem. Emlegess szeretettel, de ne szerelemmel.

Felmegyek egy hegyre – megtehetem -, melynek legteteje nedves, tejfeles. Lecsendesedek e helyen. Ez kell nekem. Egek velem!

Legutóbb szerkesztette - Rózsa Ibolya
Szerző Rózsa Ibolya 113 Írás
Előbb a part fogyott el, aztán az éj, aztán az üresség s ami eztán volt, ott kezdődött. /Weöres Sándor/