Kavyamitra Maróti György : Hol mindenütt van Dal?

 

A mez?ben is csak dal van,
meg az ott term? búzában.

A mez?t félt?n átölel?
szelíd, csönd-akácosban.

Dalokat suttog a szell?:

napfényt  nem mulaszt zivatar,
nem homályosít el felh?.

A csepphullató  akácmézet
dallal negédesíti egy sell?.

Jóillatú hajdalod dalol;

sötét felh? messze hajol.

Versek gy?lnek a csillagokban –

csillagászként gy?jtöm ?ket –

kalárisba fonogatva,

hajadba csavarom mindet.

Harangszóban is dalok kongnak;

mélyöbl? és lágy bim-bammok,

varázsmanók özönlenek,

e júniusi hajnalon,

szép szavú, apró dalnokok.

Dal van öblös tengerparton,

kicsiny halászfalucskában,

és a tájban szépen alvó,

aranysárga homokpartban.

A napfényben is dal van, dal van:
és te ragyogsz jambust lépve
minden örök napfénydalban.

 

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.