Nagy Edina Holdsugár : várni…

Nyomtatás

várni…

betemet az idő

kéj-zord tekintete tép

várakozom:

az óramutató

mind lassabban lép

ólomlábakon vánszorgó

bús-idő emészt

nem éreztem ezelőtt:

hogy várni ily nehéz

hiányod homályában

vánszorog a perc

vas-nehéz az idő

ha nélküled töltöm el

a máskor sercegő órák

hallgatnak

bizakodásukat adják

a dermedt pillanatnak

szorító nemléted bénítja

a támolygó másodperceket

gondolat-reményem

noszogatja őket:

előre menjetek

múlt – jövő – jelen:

időemlékem

halvány porszemei

itt leszel velem

a várakozás kínját

szívem elfeledi