Szabó Edit Irma : Alpesi pillanatok

Egy osztrák kisváros, Puchberg

szökőkútja kápráztatott el,

szivárvány-cseppekben tündökölt

e páratlan, festői gyógyhely.

Völgyében kis hegyi vasút lapult,

innen indult a salamander-vonat,

képzelet-vetítőmből gyakran előveszem:

logója foltos, szalamandra-rajzolat.

Szuszogva kapaszkodott, lassan haladt,

szakadékos völgyeket hagytunk magunk alatt.

A légüres térben sziklák meredeztek,

égbe nőttek a méregzöld fenyvesek.

Ott a hegytető nyáron is hófedett,

az olvadó gleccser jege töredezett.

Hegygerincen állt egy magányos zerge,

hollók  hasítottak a levegő-égbe.

Süppedő mohára lépett a talpam,

törpefenyők között tán meditáltam…

Zuzmós ősköveken pihent a nyugalom,

hegyi réten kongott milka-tehén kolomp.

Ezernyi virágra rátalált a méh,

beszívtuk az ózon ritka leheletét.

A tejszerű pára bújtatott sejtelmesen,

ott, az Alpok csúcsán rejtőzhettünk el.

Nálam megtalálod, ha magasba hív a vágy,

nem kell, hogy kétezer méteres csúcsra hágj!

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Szabó Edit Irma
Szerző Szabó Edit Irma 58 Írás
Számomra az írás az önjutalmazás különös formája, amely alkalmas a belső világom kifejezésére. a belső békém, harmóniám megteremtésére. Egy menekülési útvonal a rohanó mindennapok feszítő világában, amely során képes vagyok megállni, s a versírással kikapcsolódni.