Bonifert Ádám : Magunkra nézve

Ünnepek lévén, jutott egy kis id?m arra, hogy alaposabban tanulmányozzam kedvenc magazinomat. És ha már megcsináltam e játékos (mégis komolyan gondolt) elemzést, közzé is teszem, hogy akit érdekel, hadd ismerkedjen meg a Héttorony néhány aspektusával.

 

A Héttorony (vagy 7torony) nev? irodalmi magazin 2006  június óta m?ködik. Alapítója Ver? László, aki több társa segítségével indította el a portált.

A lap els? írása, egy vers  2006.június 2.-án jelent meg,  szerz?je az alapító, az írás címe: „Gondolatok a szobámban”. Az els? írást 504-en olvasták el, hozzászóltak 22-en, vagyis az olvasók közel 5 %-a.

Az els? kommentet olyanok írták, akik azóta eltávoztak a magazintól, törölték írásaikat is, így nem állapítható meg, hogy kik voltak és mit írnak. Kár érte!

A lap fennállása óta idejáró tagok és olvasók pontos száma nem állapítható meg, csak különféle módszerekkel hozzávet?legesen megbecsülhet?. Hasonlóan csak „saccolható” az alapítás óta megjelent írások száma is. Ezekre a cikk keretében kísérletet teszek.

  

Taglétszám.

 

A regisztrált tagok jelenlegi száma 580 f? körül van, ebb?l teljes néven szerepel 510 f?, nick néven pedig 70 f? (ez utóbbiak regisztrált tagok, de nem publikálnak, csak olvasnak és hozzászólnak. Fényképpel 410 f?, fénykép nélkül közel 170 f?.

A belép?k hullámzóan alakultak a lap eddigi története során, legtöbben a 2006. II. félévében érkeztek, a távozók többsége az alapító halálát követ? id?szakban, az akkori feszült légkör túlreagálása miatt hagyta itt a lapot. Ehhez hasonló kép mutatkozott az utóbbi félévben is, de feltehet?en az okok nem ugyanazok voltak (ez azonban nem tartozik ezen elemzés tárgykörébe).

 

Ha egybevetjük az els? év és az utolsó év tagjainak összetételét, az becsülhet?, hogy a cserél?dés meghaladja az 50 %-ot és ennek nyilvánvaló következménye, hogy a lap „közfelfogása” átalakult. Míg az alapítás utáni id?szakban, szelídebb, konszolidáltabb, konzervatívabb volt az írók és az olvasók közízlése, addig mostanra jobban el?térbe kerültek bizonyos modernebb felfogások, látásmódok, akár úgy is lehetne mondani, hogy „elvárások”. Az alapító a nagy többség által támogatott elveket hirdetett meg és azokat többé-kevésbé sikerült is érvényesítenie, els?sorban a személyes tekintélye, elfogadottsága és közkedveltsége révén. És természetesen ehhez hozzájárult következetessége, segít?készsége, ami abban is megnyilvánult, hogy az elutasított írásokra mindig volt valami indokolása, ami segítette az alkotók továbbfejl?dését. A jelenlegi ide írogatók nagy hányada, talán többsége is a Lektor „szárnyai alatt” fejl?dött tovább. A modernizálás felé mutató újabb törekvések nyilvánvalóan az új belép?k és szerkeszt?k hatására alakulnak ki, szükségszer?en a továbbfejl?dés céljával.

 

Az id?k folyamán a tagok egy része különböz? okok miatt eltávozott (amiben egyszer?en csak valamely új honlap iránti új érdekl?dést?l az egyéni sértettségig, megbántottságig, a magazin szerkesztési felfogásával, elveivel való, kialakuló egyet nem értést?l a saját írások szerkeszt?i  értékelésének, lektorálásának el nem fogadásáig sokféle árnyalat szerepel) és törölték az addig megjelentetett írásaikat a portálról. Ezek száma csak becsülhet?. Kés?bb az alapszabály változásával megsz?nt a saját törlés lehet?sége (ehhez ma már szerkeszt?ségi hozzájárulás kell), de ezt megel?z?en sok írás elt?nt.

 

Becslésem szerint kb. 40 % körüli azok száma, akik abbahagyták az itteni publikálást. Ezek egy része, szerintem több, mint a fele olvasóként visszajár, tehát a lap iránti érdekl?dése nem veszett el, csak aktív közrem?ködése sz?nt meg. A kép azonban eléggé színes és változatos.

–          Vannak, akik kés?bb más néven újra regisztrálnak, annak érdekében, hogy a kommentekhez és más bels? lehet?séghez továbbra is hozzáférjenek.

–          Vannak olyanok is, akik regisztráltak, nem valódi, hanem nick néven, ezáltal megszerezve a majdnem teljes jogú tagságot. Azért nem teljes jogút, mert csak valódi névvel lehet publikálni, de regisztrálni lehet álnéven, nick néven is, úgy hogy semmit nem árulnak el önmagukról. Ez a többség számára nem egy túl szimpatikus magatartás, mert valahol az ?szinteség hiányára utalhat, de ez a jog végül is megillet bárkit, aki regisztrálni akar. És ha a szabályzat megengedi, nem ill? ezt a fajta magatartást elmarasztalni.

–          És vannak olyanok is, akik újraregisztrálás nélkül továbbra is idejárnak, olvasnak és figyelik a lap alakulását. Ezek többsége jó indulattal fordul a magazin felé, de már nem vallja magáénak.

 

Azon tagok egy része, akik rendszeresen, vagy alkalmilag publikálnak a Toronyban, másutt is megjelentetnek írásokat. Sokan vannak, akik ugyanazt az írást több irodalmi portálon is megjelentetik (mert mintegy „tesztelik”, hogy hol és miként fogadják ezeket a m?veket). Ez érdekes visszajelzést ad, mert mindenki tapasztalhatja, hogy ugyanazt az írást az egyik portálon kedvez?en, másutt elmarasztalóan fogadják, miután a közízlésük eltér?.

Mások több helyen publikálnak, de mindenütt más írásaikat teszik fel. Ennek vélelmezhet?en az az oka, hogy a különböz? netes lapoknál más a szerkesztési gyakorlat (van, ahol nincs is lektorálás, szabadon feltehet? bármely írás, az „alkotói szabadság” jegyében), ebb?l adódóan más a szerz?k befogadottsága, elismertsége, népszer?sége. És az írások között publikálási szempontból válogatnak íróik, aszerint, hogy hol „érdemes” közölni!

 

Publikációk és azok szerkezete

 

A magazinban 10 m?fajt különböztetnek meg (ABC sorrendben: elbeszélés. esszé, fordítás, humor , kisregény, novella, sci-fi, tanulmány, vers, egyéb), de a m?faji megjelölés egyes vonatkozásokban nem „vegytiszta”, mert gyakran keveredik pl.  az elbeszélés és a novella, vagy esetenként a kisregény és a novella. A m?fajok kedveltsége változó, domináns a vers m?faja.

 

Ha a tartalomjegyzéknek hinni lehet, amely laponként 20 m?vet közölve 486 lapon sorolja a megjelent írásokat, akkor a kezdetekt?l az el?z? év végéig a Toronyban megjelent összesen 9720 írás. Ebb?l a lapok egy része üres, a konkrét m?veket tartalmazó lapokon 8602 m? szerepel. Ebb?l arra lehet következtetni, hogy a törölt írások száma eddig összesen 1118 db. Ami pedig továbbá azt is jelenti, hogy 20 írás/tag átlaggal számolva kb. 50-60 tag törölte magát és m?veit. További 60-70 tag törölte magát, de fennhagyta az írásait.

 

Az eddig publikált írások m?faji összetétele azt mutatja, hogy abszolút domináns a vers. A vers 61 %-ot, az összes többi (mondhatjuk prózának) pedig 39 %.

 

                                        Vers                      5380 db  / 62.5%/

                                        Egyéb                     772 db  /   9.0%/

                                        Novella                   727 db  /  8.4%/

                                        Humor                    490 db  /  5.7%/

                                        Elbeszélés               475 db  /  5.5%/

                                        Kisregény               359 rész /  4.2%/

                                        Fordítás                  208 db  /  2.4%/

                                        Esszé                        98 db  / 1.1%/

                                        Sci-fi                        48 db  / 0.6%/

                                        Tanulmány               45 db  /  0.5%/

 

                                        Összesen              8602 db /100.0%/

 

A toronyban tehát a legkedveltebb m?faj a vers, ezért érdemes e m?fajt egy kissé jobban szemügyre venni. Azt lehet tapasztalni, hogy a versek 55 %-a szerelmi líra, 32 %-a un. gondolati, meditatív, némi filozófiai beütés?, 8 %-a mondhatjuk úgy, hogy közösségi, közéleti, 5 % pedig egyéb lírai alkotás.

 

Formai szempontból nézve a versek 45 %-a 20 sornál hosszabb, 35 %-a 15 sornál rövidebb, 20 %-a 15-20 soros. Érdekes, hogy az utóbbi id?szakban szaporodott a pár soros versek száma, mintegy rövidebb, tömörebb alkotások kerültek fel a lapba, amely nem ártott a lap profiljának.

 

Az un. rímes versek (akár szabályos, hagyományos, akár alternatív rímelés mellett) aránya viszonylag állandó, 50 % feletti, a rímes, de nem „szabályos” versek 25 %-ot, a rím nélküli, valamilyen szempontból a szabad verselés körébe tartozik 25 %.

 

A prózai írások olvasóinak száma stabilabb, a versek olvasói inkább ingadozóak. Érdekes tapasztalat az is, hogy a rövidebb írások látogatóinak száma több, mint a hosszabb verseké (talán nincs elég türelem, hamarabb túl akarnak jutni az „olvasás élményén”?). Bizonyára összefügg egymással a két tapasztalat: ma több a közölt rövid vers, mint a hosszabb, és több a rövidebb verseket kedvel? olvasók száma is. Kérdés, hogy ez ízlésbeli átalakulás, vagy csak így alakult mostanában?

 

Az mindenesetre megállapítható, hogy a mai Héttorony már nem ugyanaz, mint az alapításkori. Hogy jobb-, vagy rosszabb-e, az egyéni megítélés kérdése lehet, ennek az elemzésnek azonban nem feladata, hogy ilyen kérdésben állást foglaljon, hiszen a dolog annyira szubjektív, hogy nem lehet általánosítani és nincsenek is objektív „adatok”, amelyre a cikk minden témájában igyekezett támaszkodni. A f?szerkeszt?k és szerkeszt?k körének változásai nem is hagyhatták érintetlenül a témát, mert hiszen nemcsak joga, de kötelessége is egy szerkeszt?ségnek a világ változásainak követése e tekintetben is.

Az is természetes, hogy ha a „régi iskola” látogatóinak egy része kicserél?dött, ez maga után vonja az esztétikai ízlés és a szerkesztési elvek, mondhatjuk úgy is, hogy az „ars poetika” módosulását, egyesek helyeslése, mások tiltakozása, mellett is.

 

Nyilvánvaló dolog, hogy a változások mindig viták során át jönnek létre. Helyesl?k és ellenz?k érvei csapnak össze, amíg kialakul valami kompromisszumféle. A Toronyban is egy évben több alkalommal is kialakul valami vita, sok hozzászólóval, ami egészséges közszellemet tükröz. De tapasztalat az is, hogy ezek a viták nem valami „állásfoglalással” zárulnak le, hanem „kifáradással”, egyszer?en abbamaradnak, és az emberben némi hiányérzet marad a tekintetben, hogy akkor a továbbiakban hogyan is lesz? És csak kés?bb érzékelhet? ilyen-olyan részmomentumokból, hogy valami kisebb-nagyobb változás lezajlott.

 

Olvasók és értékel?k

 

A feltett írásokat megnyitó olvasók száma némileg csökkent a korábbi id?szakhoz képest. Amíg korábban egy-egy íráshoz látogatók száma átlagosan 70-80 f? volt, addig az utóbbi évben 40-50 f? körül alakul (ami a taglétszám csökkenésével, a látogatottság némi visszaesésével is nyilvánvalóan összefügg.)  Az átlag mögött azonban nagy a szórás, vannak olyan írások, amelyeket 100-nál többen nyitnak meg és vannak, amelyeket legfeljebb tízen, húszan.

 

A látogatottság egyfajta értelemben alkotóik népszer?ségét, elfogadottságát, kedveltségét is tükrözi. De csak részben, mert vannak összeszokott partnercsoportok, baráti társaságok, akik egymás írásait szinte kivétel nélkül megnyitják, függetlenül az írás „min?ségét?l”, ezáltal növelve egymás fogalmát. A semleges, „kívülálló” alkotók látogatottsága alkalmilag eltér?en alakul, jobban összefügg az adott írással, annak kidolgozottságával, értékeivel.

 

Közbees? megjegyzés: az összeszokott baráti társaságok „együttm?ködése” az internet minden hasonló portálján megfigyelhet?. Ezek jó néhány helyen „klikké” torzulnak, egymással véd-és dacszövetséget alkotnak, közös platformokat képeznek a vitákban, különösen a fórumjelleg? honlapokon. De az irodalmi portálokon is el?fordulnak. ?k egymást hívják át újabb és újabb honlapokra, ahol el?bb–utóbb átveszik a dominanciát, majd ha beleunnak, akkor áttelepülnek újabb portálokra. Ez azokon az irodalmi lapokon ismerhet? fel különösen, ahol un. értékel? rendszer m?ködik (pl. pontszámot lehet adni, vagy honoráriumot megszavazni). Ez az „összedolgozás” hoci-nesze alapon m?ködik, „én dicsérlek téged, te dicsérsz engem”. Ugyanakkor a honlapok egy részén e baráti társaságok nem „klikkesednek”, egyszer?en csak kölcsönös szimpátia alapján alakulnak, ezeknél gyakori a személyes ismeretség, akár az „összejárás” is, vagyis az írásm? mellett a vélemény alkotásba bejátszik a személy iránti érzés is, függetlenül a konkrét alkotástól.

 

Hozzászólások, kommentárok

 

Ez jó megfigyelhet? a kommenteknél. Az írások kommentelése, a hozzászólások egy része (mintegy 40 %-a) formális, csak azt jelzi, hogy „itt jártam, olvastalak”. Más része udvarias, de szakmailag semmitmondó, általában dicsér? véleményt mond (45 %). Ez jól esik a szerz?knek és ad valamiféle visszajelzést. A kommentek kisebb hányada (15 %) tartalmaz egy-két mondatos valódi értékelést, de kevesebb, mint egyharmadánál olvasható valódi, konkrét, akár pozitív, akár negatív kritika. Sajnos rossz szokás alakult ki a neten, hogy nyilvánosan a semmit mondás látható, és inkább személyes üzenetekben, emailokon küldik el egymásnak bizalmasan a konkrét megjegyzéseiket.

 

Az adatok alapján a Toronynál az tapasztalható, hogy 10 olvasóra jut 1 kommentár. Nincs feltétlenül korrelációs összefüggés az írás megnyitása és elolvasása között, vannak, akik megnyitják, de aztán nem olvassák el végig, éppen ezért nem is kommentálják. Vannak, akik végigolvassák, de nem vált ki bennük olyan érzést, hogy reagálni kellene, mások úgy vélik, hogy a mondanivalójuk nem eléggé „kiérlelt”, megint mások valamiféle gátlásosság miatt csak azoknál kommentálnak, akit ismernek, akiket közelebb éreznek magukhoz, az „idegeneknél” csak olvasnak, de nem reagálnak. Vannak akik írnak, de nem, vagy ritkán kommentelnek, mások nem írnak, de gyakran f?zik mások írásaihoz megjegyzéseiket és vannak mindkett?t viszonylag kiegyensúlyozottan gyakorlók.

 

A kommentek statisztikázása nagyon nehéz, mert igencsak id?igényes, másrészt a kommentárok közel 50 %-a un. válaszkomment, azok bejegyzéseire reagál, akik hozzászóltak az íráshoz. Sajnos csak ritkán alakul ki érdemi vita a hozzászóló és a szerz? között. De ha megesik, akkor az tapasztalható, hogy – mert ilyenkor valós érvelésre kerül sor – ebben az esetben sokkal többet meg lehet tudni az alkotásról, a szerz? elgondolásáról, ami jobban megvilágítja az írás hátterét is.

 

Jó lenne, ha ez a gyakorlat jelent?sen b?vülne! De ehhez persze az kellene, hogy valódi, tartalmas kommentek szülessenek, amihez valódi, tartalmas válasz csatlakoztatható!

Ugyanis – és ez a Toronyra is jellemz? – valódi irodalmi vita alig-alig alakul ki, a viták inkább a m?ködéssel, szabályozással, szerkeszt?i felfogással, lektorálással kapcsolatos nézetkülönbségek miatt jönnek létre. De két példát arra, hogy tovább kellene lépni.

–          Hiányzik pl. hogy szerkeszt?ségi cikkekben a vezet?k közzé tegyenek bizonyos elgondolásokat megvitatás céljából, aminek végén a vitát lezáró „közlemény” tudatná, hogyan tovább!

–          Hiányzik, hogy olyan alkotások esetén, amelynek érdemi mondanivalója ezt lehet?vé teszi, a lektor az íráshoz csatolva esetleg mellékeljen szakmai, lektori véleményt (mintegy vitaindítót), amihez ugyanúgy hozzá lehetne szólni. Tehát közölt, vagyis egy bizonyos szintet elér?, s?t min?ségileg magasabb szintet képvisel? írások esetén, ha annak „véleményes” lehet a mondanivalója, az adott m?r?l a szerkeszt?je indíthatná el a konkrét vitát! Sokat lehetne bel?le tanulni! Valószín?, hogy ilyen írás negyedévente csak egy-kett? születik, de mégis születik!

 

Összegezés:

 

Talán az olvasókat is meggy?zi az, hogy id?nként érdemes a „színfalak mögé” pillantani, mert érdekes tapasztalatokat szerezhet az ember. Aki már volt színházban a díszletek mögött és onnan nézett egy el?adásra, tudja, hogy mennyire más „hátulnézetben” a színdarab. Hát még ha van mód oldalnézetben, vagy felülnézetben, pláne alulnézetben ránézni a világra. Én most egy szimpla kísérletet erre tettem ezzel az írással. Kimaradt persze sok téma és lehet?ség, de az ünnepek alatt most erre futotta…

 

 

Utóirat

(A szerkesztés során kimaradt néhány információ pótlása.)

 

A magazin a 32. hónapját éli, vagyis örömünkre közel 1000 napja létezik. Ezalatt megjelent 9720 db írás. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 100 alkotás, vagyis havonta átlagosan 313 a publikációk száma. Volt olyan hónap, amikor 100 alatt volt, de például decemberben 500 felett volt a megjelent írások száma. Nagyon termékenyek voltak 2008 befejez? napjai (vagyis naponta átlagosan 16 írás jelent meg).

A törölt írások száma 1118 db,  havonta tehát törlésre került 36 publikált alkotás, vagyis naponta nagyjából 1 írás.

 

Közel vagyunk tehát többféle „jubileumhoz’ (a szerkeszt?ség figyelmébe!)

–          Lassan megérjük a m?ködés 1000. napját (2009.február 26.-a lesz)

–          Lassan megérjük, hogy az eddigi összes publikáció eléri a 10.000 db-ot (kb. 2009.január 18-19-e környékén)

–          A jelenleg is meglév? (tehát nem törölt) írások is elérik nem sokára a 10.000 db-ot, el?re láthatóan 2009. március 27-e körül)

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.