(Ady: Rohanunk a forradalomba;
a vad geszti bolond: gróf Tisza István;
a pápai pofa: Gy. Feri;
fordítani: gúzsba kötve táncolni /Kosztolányi/)
Rohanunk a rohadalomba
(talán Bandi és Desiré közös szót talál,
mert a költészetben sincsen demokrácia,
csak teljesítmény egy nyelvi közösségért)
„Utólszor raktak” … hülye vagy Bandi, mégis,
A zseniket szereti az ember tévedéseikben is.
Aki még érzi, mert kimaradt a nagy (f)osztogatásból,
És mert kimaradt, azért még érez, tudja, gyereke
Helyett unokájától kéne bocsánatot kérnie, el?re,
Mert „fordítani – gúzsbakötve táncolni…” de kedves
Desiré, szó sincsen táncról, csupán a leveg?r?l, de
Majd leadózzuk, mert eddig is túl sokat vettünk,
Ideje lenne az életfolyamatokat lelassítani, húszéves
Férfiakat szülni, akik nagy tapasztalattal és képzettséggel
Élnek még tíz-tizenöt évet, aztán kiamortizálják maguk
Ebb?l az egészb?l, ahol „Minden a Sorsé, szeressétek,
?t is,” gondoltam behelyettesítve egy szelíd pápait,
De bábjokat miért is emelnék ki pusztánkban,
Ahol nagyobb sebességgel, talán körbejárva,
B?rünk piros, vérünk is, velünk lomha, mégis
Tántorgunk, vagy rohadunk a rohadalomba.
Legutóbbi módosítás: 2008.12.14. @ 08:15 :: Petz György
