Takács Dezső : Kálvária sugárút

Ne szórd gyenge szirmod

tajtékzó folyókba,

lelkedet koldulják

görcsös kezek.

Kinek hitét vették

mind itt ül a járdán,

hosszú ez az utca,

veled megyek.

Napszítta szikáran,

talpig gyolcs ruhában,

hajad száll a szélben,

nem kell koszorú.

Korhadó kereszted

a falat támasztja.

Mindenkit nem lehet!

Ne légy szomorú!

Legutóbbi módosítás: 2008.11.27. @ 14:21 :: Takács Dezső
Szerző Takács Dezső 190 Írás
Viharban érkeztem, vaksötét éjszaka. Hajlongó jegenyék, átázott föld szaga, s Anyám volt ott még, meg a bába, mikor belesírtam ebbe a világba, a Sztálin utca nyolcban, alig hallhatóan.