barnaleslie : A juhász

2008.11.25. barnaleslie Vers 7
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Kedves ember volt a juhász,

s szokatlanul tájékozott,

vonzotta a magvas tudás:

vaskos könyveket lapozott.

 

Nyáját amint legeltette,

egy fa tövében üddögélt,

s nagy bajuszát sedergetve

csak olvasott és nem beszélt.

 

Kívüle másról nem tudok,

akire illenék a szó,

mely írók tollából buzog,

s ekképp szól: nyájas olvasó.

 

Legutóbbi módosítás: 2008.11.25. @ 17:31 :: barnaleslie
Szerző barnaleslie 8 Írás
Egy hallatlan horderejű évben így szólott egy petesejt a magnak: te, foganni mernék veled kérlek, hogy életet adhatnánk egy tagnak. E sablonosnak mondható kezdet, s kilenc hónapnyi magzatvíz után, szüleimnek legelső sarjaként felszínre törtem Pesten, de bután. Keresztvízzel Lászlóvá pacsáltak egy komor templom apszisa alatt, s lakhelyemül, ha nem is a templom, de negyven éve Budapest maradt. Néhanapján majdnem verset írok, olykor-olykor meg festőként ülök, a valóságot eltusolandó: hogy úgy festek, mint ostoba tülök.