dr Kocsi Katalin : Esély

 

 

tenyér – hatalmad emlékgy?r?i

szövik át napom lágy fonállal,

meleg es? kopogása öleli most

is arcom abba a nyári napba

menedékül nélküled is, melyet

bel?lre eltehetek kapaszkodni

beléd, egyetlenem

 

hány nap – éj telt el nélküled,

hány démon lengett körül,

hatalmuk nem lehett felettem,

tudtam, ?riztél magadban

legbelül, hová más nem jutott

még el sohasem, oda hová

a lélek mélyen égeti be sebét

 

?rzi penge – sziklát emlékét,

a szerelmed mélységét

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - dr Kocsi Katalin
Szerző dr Kocsi Katalin 82 Írás
1969-ben születtem. Nő. Ezen társadalmilag és biológiailag determinált meghatározás mögött férfi-aggyal, ember-szívvel élő nő vagyok. Két végén égetem a gyertyát. Szeretek csak úgy "van-ni". Kicsit bolondos, kicsit őrült, kicsit én magam és önmagam.