Nem kell más
csak az a falevél,
amit az utamba söpört a szél…
lelkem kagylójában őrzöm örömöm
gyöngyszemként.
Majd elmúlik
s nem didereg az este
rákönyökölve a sóhajtó pirkadatra..
ráncok fonják a rozsdás időt
s ráhullnak szavadra.
Legutóbbi módosítás: 2008.03.04. @ 20:10 :: Ruder Jana