Ha azt mondod „nincs mindennap este”,
az a sarkkör lenyúló teste,
hol fehér az éjjel s fehér a nap,
ott a csend is csak fehér pillanat.
(pillanat…holnap folytatom)
A fordított éj az álmokra lép,
végtelen forog egy maradék kép.
A szférák zenéjéb?l ott maradt
hófehér várban az örök nap alatt
egy kedves hang.
A vakablakok mögül les? alakok
szétfoszlanak, ha csak te vagy és én vagyok
e gyémántfény? barlang közepén.
A halkuló dal itt csak az enyém,
hiába fülelnek!
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:13 :: Kerekesné Varga Veronika