dr Kocsi Katalin : Kiadó

Járod az utat, várom a lépted,

Már nem várok meg minden tétet.

Lehetnék kályha, otthont adó,

Kulcsom a zárban, a szoba kiadó.

Kiadnám, de nem jön vendég,

Messze a bárka, a kik?t? üres még.

Ígéretek földjén keres kutat,

Szerelmem talán utat mutat, ideér.

Szabadnak lenni nagy kötés,

Egyetlen ez, mibe kapaszkodok még.

 

 

Legutóbb szerkesztette - dr Kocsi Katalin
Szerző dr Kocsi Katalin 82 Írás
1969-ben születtem. Nő. Ezen társadalmilag és biológiailag determinált meghatározás mögött férfi-aggyal, ember-szívvel élő nő vagyok. Két végén égetem a gyertyát. Szeretek csak úgy "van-ni". Kicsit bolondos, kicsit őrült, kicsit én magam és önmagam.