Tanmese felnőtteknek…)))
Ő volt köztünk a legkisebb.
Harmatár parányi cseppje,
egy maroknyi vézna kölyök.
Bokoralja, satnya cserje.
Mindig tudta, hol a helye.
Ha szólt a síp, sorba álltunk.
Nem tülekedett senkivel.
Kicsi volt, hát ott állt hátul.
Olyan kicsi, alig láttuk.
Ma ő köztünk a legnagyobb,
ott ül fenn az Isten trónján
s ítélkezik e maroknyi
cserje-lényből nőtt borostyán.
Füttyent egyet, sorba állunk.
Ő mondja meg, hol a helyünk.
Kegyeiért tülekedünk,
rangot, posztot, tőle várunk.
Büszkén mondjuk mind egy szálig,
Nála csak barátság számít.
Ezért ma is a Barátunk.
