A költ? Isten lelkifurdalása,
a teremtés végs?, fáradt napja:
mit is tett(?) – bárány rácsodálkozása,
jobb esetben csontját neki sem majd…
Szemétszed?je Urának a költ? –
por mutatja Isten jobbik arcát.
Mit úgy hívnak „világ” – lehetne oly más:
benne nincs még sz?rve semmi szóvá,
de minden úgy, mint egykor van: magáért:
szó el?tti, képzeletlen Éden –:
ki?zni fáj, vagy megnevezni oly egy.
Istenszag, verejték – múltja van már,
társít az ember másik ismert szóra,
és éhében eltelésig szót fal –
hiába test, a vágy – marad a szónál,
s önként megy, ha kaput tárnak végre;
ki lelket furdalt – testét vágja Hozzá!
Legutóbbi módosítás: 2011.04.13. @ 21:41 :: Petz György
