Kühne Katalin : Gyökérb?l gyöngy

 

Gyökérb?l gyöngy

 

Csúcsainkon, a magasban

Valami fénylik, világít.

Itt lenn, a völgyi mélyben

Gyökérb?l fa sudárlik.

Ágból lomb fakad,

Fák lombkoronája öleli

A tintakék eget.

 

Gyökereinkb?l táplálkozunk,

Emberré így leszünk,

Emberségünk kötelez,

Tartást így ad nekünk.

Kínból gyöngy születik.

Anyánk, apánk kínjai,

Áldozatai, szeretetük

Így n? naggyá bennünk.

 

Gyökérb?l gyöngyöt gyúrunk,

Gyönyör?ségeset alkotunk.

?seink kínja gyöngyöt terem,

Földbe hull a mag, termékeny.

Bimbóból virág lesz,

Gyümölcsöt terem.

Gyökereink sötétb?l

Kínlódnak gyöngyöt.

 

Mélységb?l lesz magasság,

Bennünk kitárul a világ.

Érzéseinkkel, értékeinkkel

Határtalanná, óriásivá n?.

Megfoghatatlan messzeségb?l

Az érték, az erkölcs, az igaz

Eljut hozzánk, minden elérhet?.

 

Együtt dobban szívünk szívekkel,

Múltból jöv? lesz,

Feketéb?l hófehér,

Mocsokból tisztaság,

Hazugságból igazság,

Becstelenségb?l tisztesség,

Gyöngyöt terem a gyökér.

 

Szenvedés, öröm végigkísér

Életünkön, amíg ember él,

Együtt él velünk e két pólus,

Sírunk, mikor születünk,

Sírunk, mikor elt?nünk.

Szeretteinket siratjuk,

De tudjuk, elfogadjuk,

?k már gyönggyé váltak.

 

Mi is azok leszünk,

Ha akarjuk, ha azt tesszük,

Amit ?k, s úgy szeretünk,

Jobbá a világot úgy tesszük.

Lelkünkben gazdagodunk,

Kihajt újra gyökerünk,

Növekszik, új hajtásaink

Példájukat híven követik,

A gyökér gyönggyé válik,

Gyémántfényük világít,

 

Újra gyökeret ereszt.

Szeretettel oktasd, neveld,

Irányítsd gyermekeidet,

Szíved szavát kövesd,

Értékeidet oszd meg,

Mit nekik adsz, jó talajba hullhat.

 

Annyi leszel, amennyit adsz,

Az leszel, ki lenni akartál,

Azt kapod vissza,

Mit másoknak adtál.

A gyökér felszívja a tápanyagot,

Naggyá n?nek a képzeletbeli fák.

Kincseidet, mit szétosztottál,

Megtalálod a gyümölcsben,

Továbbítod, átadod azt másoknak,

Mit te kaptál, mi érték az életben.

 

Megtettél mindent, mit tenned kellett,

Nyugodtan hagyhatod itt e földi létet,

Kínból áldozatot, szeretetb?l szeretetet,

Gyökérb?l gyöngyöt formáltál.

Imáid meghallgatták,

Értéket sokszoroztál,

Gyöngyökkel gyökereztél,

Gyökérb?l gyöngy lett.

 

Legutóbbi módosítás: 2008.12.30. @ 12:18 :: Kühne Katalin
Szerző Kühne Katalin 90 Írás
Nevem Hornyánszkyné Kühne Katalin. ÁÃ?rói nevem az egyszerűség kedvéért Kühne Katalin. 1947-ben születtem Szegeden, de Miskolcon élek pár hónapos koromtól. ÁÃ?rásaim az Irodalmi Rádió honlapján, CD-n és nyomtatott formában jelentek meg, elhangzottak az IR-ben. Eddig két kötetem van: Családi album (Miskolc: Felsőmagyarország, 2007), ami visszaemlékezéseimet és édesapám Töredékek a harctéri naplóból c. írását tartalmazza. A Jel a sziklán c. verseskötet (Miskolc: Irodalmi Rádió, 2007) válogatás régebbi verseimből. A harmadik idén novemberben jelenik meg Idősíkok címmel, az Uranus Kiadó adja ki, ez prózakötet. A Kláris c. folyóiratban és antológiákban szerepelnek írásaim. A könyvek, a természet, a művészetek szeretete kísért végig egész életemben. Szüleimtől, távolabbi őseimtől, barátaimtól az értékek tiszteletét örököltem, ezt próbálom továbbadni utódaimnak.