„Aki olvas, gondolkodik, aki gondolkodik, az véleményt alkot, aki véleményt alkot, az eltér az el?írt normáktól, aki pedig eltér a normáktól, az ellenség.ââ?¬?
E felkavaró mondat Stefan Bollmann Az olvasó n?k veszélyesek cím? könyvének el?szavában olvasható. Szerz?je Elke Heidenrich, a Brigitte cím? n?i folyóirat rovatvezet?je, a ZDF német tévécsatorna Lesen!(Olvass!) cím? m?sorának vezet?je – nyilvánvaló iróniával. Igaz, ha belegondolunk, nem véletlen, hogy minden önkényuralom könyvek égetésével kezd?dik. El?bb könyveket égetnek, azután embereket. Az inkvizíció máglyáin Elke Heidenrich szerint f?képp asszonyok és könyvek égtek el. A boszorkányoknak min?sített n?k biztosan tudtak valamit, amit?l tartottak az egyházi-világi hatalmasságok.
A n?k azonban, tudjuk, olvasnak. A szépirodalom mindenkori tábora oroszlánrészt n?kb?l áll.
Az olvasás a középkori európai kultúrában hangos és kollektív tevékenységet jelentett. A néma olvasás kés?bbi korok, a 17. század végének fejleménye. Ekkor vált a Bibliában való magányos elmélyülés a hív?k kötelességévé. Svédországban a lutheránus egyház állami támogatással mozgalmat indított a lakosság írás-olvasásának tanítására, s?t, a lakosság ismereteinek mértékét ellen?rizték is. Ennek a korai írástudásnak a következménye, hogy a n?k elsajátították az egészségügyi hatóságok által terjesztett brosúrákból a legfontosabb higiéniai és csecsem?gondozási tudnivalókat, ennek köszönhet?en csökkent a magas csecsem?halandósági arány. További következmény, hogy mivel több gyerek élte túl a veszélyes kisgyerekkort, a n?k kevesebb gyereket szültek, több idejük maradt m?vel?désre, olvasásra. Lehet, hogy Svédország az említett tényez?k miatt lett a fejl?dés mintaországa, ahol a n?k valóban egyenl? jogokat és egyenl? lehet?ségeket élveznek?
A könyv az olvasó n?ket ábrázoló képek, festmények és fotók bemutatásával végig vezet bennünket az európai kultúra különböz? korszakain, kezdve a 14. századi Simone Martini által festett Angyali üdvözlettel, folytatva az olasz reneszánsz alkotásaival, a németalföldi festészet jeles m?veivel, egészen a 20. századig, amelynek záró képe az olvasó Marilyn Monroe emblematikus figurájáról készült fotó.
Valójában tehát m?vel?déstörténeti kalandban van részünk, olyannyira, hogy az egyes fejezetek nem csak a különböz? korszakokban készült alkotásokat mutatják be, de az olvasó n?k típusait, és általuk magának az olvasásnak a különböz? módozatait is. Mert hiszen az olvasmányainktól, életkorunktól és személyiségünkt?l függ?en nagyon sokféleképpen olvasunk. Elvarázsolva és szenvedélyesen, öntudatosan, törekedve az olvasmányunk minél mélyebb megismerésére, érzelmesen, amikor érzelmeket megmozgató történettel találkozunk, és magányosan, mert az olvasás a könyvvel kapcsol össze, és eltávolít a külvilágtól. De ha jól olvasunk, az olvasás révén megszerzett élmény vissza is vezet a külvilághoz.
„Az olvasás egy szabad álom” idézi Stefan Bollmann Jean-Paul Sartre-t. Hozzáf?zi: „az intenzív olvasás …saját alkotói szabadságunkat hívja el?. A kérdés csak az: tudunk-e élni ezzel a szabadsággal?”
A könyv utolsó, kiegészít? fejezete magyar fest?k olvasó n?ket ábrázoló képeib?l áll, Bellák Gábor m?vészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársának válogatásában és magyarázatával.
A szép kiállítású, reprezentatív, színes reprodukciókat tartalmazó kötet akár karácsonyi ajándéknak is alkalmas, olvasni szeret? n?i le- és felmen?inknek, nemkülönben barátn?inknek.
Stefan Bollmann: Az olvasó n?k veszélyesek
Fordította: Sárossi Bogáta
Scolar Kiadó 2008
162 oldal, 5995 Ft.
Forrás: www.libri.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:31 :: Adminguru