Virágot álmodtam… látod… megint,
s ha felébredek szemétbe lépek.
Mocskát eldobja az ember, s legyint,
Virágot álmodtam… látod… megint;
nem bánom, ha bárki ezért megint,
a világgal bátran szembenézek.
Virágot álmodtam, látod megint.
S ha felébredek? Szemétbe lépek.
Nyomtatás Édesanyám is volt nékem … – kezdte a dalt a tanító néni. Irénke az első padban hangosan felzokogott. A tanító néni elharapta a dal folytatását és megsimogatta a leányka fejét. – No, no… mi a baj, drágám? – nem [… Tovább]
Nyomtatás Ennek a versnek a felrakását Szilágyi Hajnival folytatott vita előzte meg, miszerint kronológiailag nem stimmel, és nem elég tudományos. Válasz: azért alulnézet: emlékezz még a jurta nyílt sátor merszet hogyan varázsolt a sámán miként süvít körötted nyílzápor hogy ősöd [… Tovább]
Nyomtatás A hetvenes években szinte hazajártam Ukrajnába. Persze, akkoriban én csak úgy gondoltam Rénire, Galacra és Ogyesszára, hogy azok ruszki kikötők, a térképen rózsaszín volt az egész SZU, oroszul beszéltek, ennyi. Réniben voltam a legtöbbször. A kisebb tengeri hajók a [… Tovább]
Nyomtatás Korunk vezető tudósai megállapították, hogy ma a Földet benépesítő összes ember a Homo sapiens („értelmes ember”) fajba tartozik, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai. Nos, akkor mese nincs, el kell hinni ezt a tudományos tényt, [… Tovább]
Nyomtatás Még reggel volt, bár a nap már hét ágra sütött. Kertváros, gazdag környék. Jó itt. Tamás elégedetten vette szemügyre a házat és környékét. Hatalmas fehér falak, természetesen vastagon szigetelve, vörös cserép, aranyszínű eresz, igaz a tetőtér még nincs befejezve. [… Tovább]
Nyomtatás apám már jó régen meghalt nem is tudom mikor ezen nincs mit ünnepelni akkor minek csak egy dátum a medárdnap fontosabb azt figyelem szóval eszembe jut néha egy-egy mondata vagy gesztusa ahogy telnek az évek ahogy öregszem úgy válnak [… Tovább]
Nyomtatás I. A bírámra néztem, vártam, elitél-e, Amiért megbíztam egy kemény tőrben. A bicska neve: Igazság. Már húsz éve Történt, hogy zsebembe gyömöszöltem S úton-útfélen biztattak egyre többen, Hogy mártsam bele hazugba, pribékbe, Ám őket meg nem öltem. Mielőtt döftem, [… Tovább]
Nyomtatás Ferihegyen a Bizalom édes kávébab, Portán, Terminálon, higgadt elmékbe őrlik. Nyugaton a *CPS mosolyog, kávét ad. (Bármily hihetetlen, lelkeddel is törődik!) Izmos cargo gépek tonnás terhüket nyögik, A távoli torony titkos győzelmi oltár, A nép rebbenő vasmadárban gyönyörködik, [… Tovább]
Nyomtatás Vagyok most bajban, mert meg kellene ütnöm egykori, híres-neves „kollégám”, Mikszáth Kálmán, „Lapaj, a híres dudás” c. írásának színvonalát, amelyben a dudás úgy tudja, Isten is csak egy csősz, mindössze a területe nagyobb az övénél,… és egyetlen társától, szeretett [… Tovább]
Nyomtatás Szerettél félő szenvedéllyel, sötétbe húzó tengerméllyel. Naiv voltál, kezdettől árva, s nem tettél mérget poharába. Hamisságát mentséged fedte, üres árkát hegyed temette. Közömbös arcán ült a végzet, melyen szerelmed elenyészett. Mért voltál jó? Unalmas az ma! A Föld [… Tovább]
