Lovas Zsuzsanna Lux : Böjtbe bújt remény

 

Tudom, hogy szeretnéd:
Menjek csak feléd!
Tudom, hogy él benned
Egy böjtbe bújt remény.
De mit adni tudok,
Mécses fényű éj,
Pillangónyi élet, karcsú tünemény…
…a nagy erdő mélyén rejtett várban áll,
Omladozó kőfalak kidőlt ablakán
Átszőtte a borostyán tüskés ágait,
Vérével színezi az ősz szirmait.
Már leszedtem az élet dús virágait,
Játszótársam lebeg az idő-álmain,
Nem vártam s nem hívtam
– Mondtam csak: vagyok.
Bársony nyoszolyámat zárva találod.

Azt kéred: lássak!
De én csak nézek,
S ha nem kérnél többé –
Elengednélek…
Dölyfös akarattal mondom:
Csak vagyok!
– S ha belehalok is,
Meg nem bocsátok.

Ennyi, igen ennyi az én életem,
Megpróbáltam százszor,
De nekem sose ment.
S ha ezerszer is tudnám,
Hogy büntetés vár rám…
Megkövült lelkem.
…az új élet?
Talán…

Legutóbbi módosítás: 2021.12.06. @ 15:25 :: Serfőző Attila
Szerző Lovas Zsuzsanna Lux 7 Írás
Tanár, tanító, dráma- és bábpedagógus vagyok. Szeretem a verseket. Előszőr, csak felolvastam, előadtam őket, de 2016-tól már magam is írogatok. Mivel ezek mellett, ezeken túl a bábművészetet tartom igazi otthonomnak, nehéz megállni, hogy csupán egyetlen alkotói formában fejezzem ki érzéseimet, gondolataimat. Legújabb "játékom" az árnygrafikai képalkotás. Egy battonyai kiállítással kezdődött. Budapesten a Háló Közösségi Térben, az S4-ben jelenleg is van kiállításom. Az ott látható képek főleg könyvillusztrációnak készült alkotások.