Tóth Zita Emese : Matek

Kivontam magamból az aggodalmat,

Mióta összeadtak minket a hétköznapok,

És már nem félek attól, csak hányados maradok

Egy olyan világban , ahol mindenki szorzó,

Még akkor is, ha a stílusa osztó,

És nem érzi magát egyenlőnek senkivel.

Átlagot von plusz egy.

De a geometria sem ereszt,

Kört rajzolok es belülre pakolok

Mindent, ami egyszerű, négyszögletes.

Az amorf formákat kívülre dobom,

Vágok hozzá pofákat és felpozom.

 

A múltból gyököt vonok,

Lassan mindennek sarka van,

Szorítom a szemem, számolok,

S szívemhez húzom,

Ami pótolhatatlan.

Legutóbb szerkesztette - Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 137 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.