Minden ott van a tekintetedben
csúszni útszéli zúzott homályban
megtiport lélekkel este reggel
arctalan jajjal és felemásan
de kelni boldog döbbenettel:
minden ott van a tekintetedben
a havas szunnyad s a fenyőszálak
felajzott tájon zöld derengésben
tűhegyes kedvvel katapultálnak
bennem a világ tápászkodólag
saját arcára formázza istent
kútmélyben mélyhűtött múzsa-csókkal
a tűnő hold is ezernyi szót csal
s bízó izzásban ér el a holnap
a néma kialudt partra itt bent
Legutóbbi módosítás: 2017.12.30. @ 09:11 :: Derzsi Pál