Böröczki Mihály - Mityka : Sördaloló

 

Az ősi víz, a kristálytiszta szűz,

mi holtig semmihez se fogható,

de minden lélegzetet dalba fűz,

és úgy ring, mint a mondaton a szó.

 

Az árpa, s komló zseblyukunkba tűz

egy csokrot, ami másra nem való,

így lobbantja föl lelkünket a tűz,

a nagy zsarát, a sosem hamvadó.

 

S a sárga, habzó, buborék-gyönyör,

a csöppjeibe boldogított sör,

a levegőbe kurjantást dobál,

 

olyan lesz, mint a szülő anyaöl,

s a kedvre erjedt öröm odatör,

ahol már párát csókol a pohár.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1002 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.