Régente a telek igazán havasak és bizony nagyon hidegek tudtak lenni. Így volt az 1957 telén is.
December 24-e délutánján csendesen-sűrűn hullott a hó. Szemet gyönyörködtetően fehér volt odakinn minden. Az emberek szívükben gyönyörűséggel nézték függönyök mögül a mesés látványt. Szívükben béke fészkelt, hiszen Jézus születését ünnepelték.
A hétköznapi családok igen szűkösen éltek akkoriban. Marika is ilyen családba született. Nyolc éves múlt nyáron. Korcsolyát szeretett volna kapni karácsonyra. A Jézuska sem volt gazdag akkoriban, csak szegényes ajándékokat tudott tenni sok-sok kisgyermek karácsonyfája alá.
A régebbi időkben szép szokás volt a házak ablak alatt énekekkel köszönteni a Kisjézus születését.
A házigazdák köszönetképpen süteményt és aprópénzt nyomtak a hidegtől dermedt apró kezekbe. A gyerekek párosan vagy kis csoportokban indultak útnak a faluban, amikor szürkülni kezdett a délután.
Marika nem csatlakozott senkihez, egyedül indult útnak. Lelkesen szállt kicsi ajkáról a szebbnél szebb Jézuskát dicsőítő dal.
„Oh gyönyörű szép titokzatos éj,
egyszerű gyermek, csöpp rózsalevél”
Ez az ének volt szívének a legkedvesebb. Fáradhatatlanul rótta az utcákat, egészen a kis falu széléig. Elvarázsolta a lámpák fényében megcsillanó hópelyhek látványa, a karácsony szent áhítata és az igyekezet, hogy minél több aprópénzt gyűjtsön össze. El szerette volna küldeni a Jézuskának, hogy legalább jövőre tudjon neki korcsolyát hozni.
Térdig érő hóban tört utat magának a meleg fénnyel hívogató ablakok alá. Kicsi csizmája teljesen átnedvesedett, kezei szinte jéggé fagytak, mire hazakeveredett. Mínusz tizenöt fok alá szállt a hőmérő higanyszála. Izgatottan szedegette elő a csilingelő apró pénzérméket.
Arcán boldog mosollyal bújt be a jó meleg dunyha alá, a langyosra fűtött szobában. A szegényebb családok csak a téli ünnepek alkalmával gyújtottak be a szobákban álló kályhákba.
Hajnal felé aztán nagy lett a riadalom. A kislánynak magasra szökött a láza. Félrebeszélt, s izzadtságtól csapzott hajjal hánykolódott takarója alatt.
Annyira átfázott a délután során, hogy tüdőgyulladást kapott, majd pedig kanyarót. Március elején, már amikor az olvadó hó csepegett a fákról és a háztetőkről, Marika lassan erőre kapott.
A következő karácsonyeste ezüstösen csillogott egy pár korcsolya a fenyőfa alatt.
Legutóbbi módosítás: 2016.12.13. @ 12:21 :: Steczina Mártonné
