Thököly Vajk : Gógánfától ím Zoványig

Augusztus 13-án Gógánfán (Veszprém megye Hu), majd szeptember 11-én Szilágyzoványon (Szilágy megye Ro) egy-egy emlékkövet lepleztek le, mely azt hivatott megerősíteni, hogy a két falu tizenötéves testvérkapcsolatát ünnepelte. E tizenöt év alatt közeli barátságok jöttek létre, házasságok köttettek, emberek születtek és haltak meg. E vers ezen alkalomból született.

 

 

Mint a Berettyó völgy gyöngye,

úgy a Marcal partja éke,

Szilágyzovány és Gógánfa,

benne a világ szívébe’.

 

Ugyanazon hegyek karja

öleli szülőföldünket,

Ugyanazon csillagfénye

kísér lámpásként bennünket.

 

Ünnep minden találkozás,

én hiszem, még van tisztesség,

Így fogjuk meg egymás kezét,

mert a barátság nagy érték.

 

Egy a hitünk, az Istenünk,

egy a Himnusz a szívünkben,

Egy az érzés, örökségünk

őrizzük anyanyelvünkben.

 

Estelente bölcsőnk mellett

anyánk ugyanazt dúdolta,

Ugyanúgy sírunk, vígadunk,

mikor szól a magyar nóta.

 

Egyek vagyunk, ha szurkolunk,

koronás címer a szívünk,

Lesz még egyszer „Aranycsapat”,

nem adjuk fel, reménykedünk!

 

Ugyanolyan büszkeséggel

gondolunk nagy őseinkre,

Árpádra és Szent Istvánra,

Mátyásra és Petőfire.

 

Bár egy ország a távolság

Gógánfától ím Zoványig,

Még sincsen határ közöttünk,

mert a lelkünk eggyé válik.

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk