vajúdik Afrika
keserű parázna vére
szétfolyt a narancssárgára
égett homokon
hol naponta szüli
a pokol katonáit
az” éhezők viadalára”
ágyúlövés a múlt
több millió halottól
megérett szántóföldjein
búzaszemekbe ragadt a képmás
tányérra vetett nincs
könyörgése
kihallatszik a fekete
puffadt hasakból
míg vézna karok kiapadt
könnyeket törölnek
… a bölcsőből kiesett
gyermek visszafejlődik