Kőmüves Klára : – nélküled –

Nyomtatás

Nélküled csak olyan vagyok,
mint az éjszaka, ami levetkőzte
a csillagköntösét, mert
szerelmet vallott a felhőknek
s azok betakarták a fényt.

Hiányodban elárvulok,
mint a legmagasabb hegyek,
amit ember nem lát,
de ő megcsodálja a repülőgépeket.

Nélküled csak egy sivatag a szívem,
homokdűnék széljárta otthona,
mi életeken át vár az esőre,
de az nem érinti meg soha.

(Néha azt hiszem, hogy csak egy harmatcsepp vagyok és

  ha nélküled kell élnem a földön – inkább felszáradok.)