D. Bencze Erzsébet : IDŐ. UTAK

2016.07.22. D. Bencze Erzsébet Vers 10
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Az idő lógó lombjairól

lassan potyognak évek, napok.

Fűzfaágak sötét árnyai

sorakoznak körben a tavon.
A rőt avarban meglapul
néhány zöld levél…

 

Utad lassan a felhőkbe ér,

örökre lecsukódik a szem.

Imádságra kulcsolt kézzel

keresd a szavakat,

vajon

mit mondasz majd,

mielőtt végleg menni kell.

 

Ne várd a holnapot, jön az magától.

Itt az ideje,

hogy önmagadba nézz.

Mikor az éj fénylő hajnalba

billen,

tenyeredbe rejtett arccal

fordulj szíved felé.

 

Szabadulj meg minden

álruhától,

hogy tiszta tekintettel

nézhess szemébe

a felkelő Napnak.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.07.22. @ 18:00 :: D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873