Válóczy Szilvia : Varázslatos kastély

A hűvös falak közt valami nemesség,
valami fehér áhítat zeng múzsacsókú
visszhangokat.
Reneszánszok új terében
dór oszlopokat simít az idő,
és a haloványan átszűrődő fény
lassú íveket szab a szépröptű szemeknek.
Néhol homállyá válik a némaság,
de ódon vasrácsok közt
fénnyel játszó tükröknek
ad jövőt e múltidéző úrilak bája,
a magas tornyok, a szélzászló otthona.
Amott a széles márványlépcsők alatt
szertefoszlik a bíborszőttes álom,
az elsétált lábnyomok után
míg rozsdás avart fúj téblábon a szél,
őszes akkordjaiban halovány kép zubog,
a seholsincs mennyországé.
Táncolni enged a csend,
az ólomüveges pálmaház fényeiben
keringővé válik
a ferdére tört alkony, képeiben
ott kúszik a régidők fakó árnya.
Turán, a Schossberger kastélyban
minden ajtó és ablak,
szerelmet ölt magára,
valami szédült és vad romantikát.
Így marad az emberek szívében
szeretve ez az antikmúltú világ.

 

Veresegyház, 2016. február 26.

Legutóbb szerkesztette - Válóczy Szilvia
Szerző Válóczy Szilvia 58 Írás
"Lélekkel hallgassatok, szívvel gondolkodjatok, Istenben éljetek!" "Csak kérj és higgy abban, hogy megkapod!" "A lélek nem lát, de ezen az érzésen keresztül ragadja meg az igazság ereje. Azután az igazság lépésről-lépésre megközelíti a lelket, míg végül felkelti benne a szellemi látás képességét. Az egyik embernél rövidebb, a másiknál talán hosszabb ideig tart; de türelemmel és kitartással mindenki célhoz jut, mert ha a fizikai vakság nem is mindig gyógyítható, szellemi szeme mindenkinek felnyitható, csak idő kérdése, mikor nyílik meg." (Rudolf Steiner) www.valoczyszilvia.extra.hu