Márkus László : Lehetünk bárhol

Nyomtatás

Gondolatban

a Temze parton

sétálok veled.

Épp csak dereng

és szitál a köd,

de nem zavar, 

mert vállamra 

hajtod fejed,

míg suttogva

tervezgetünk

távoli célokat,

melyek tétován

ringatóznak,

mint apró hajók

a szürke vízen.

Az Úr tenyerében

jól megvagyunk,

szívünk naponta

új dalra fakad.

Lehetünk bárhol, 

egymástól távol,

lelkünk mindig

együtt csavarog.