Rossz kabátú felhők
sodródnak kevélyen.
Lám, nyakon öntenek
egy felöltőjét otthon
feledő kispapot,
ki misére siet
éppen, át a parkon,
zsindelyes tornyú,
ódon templomába.
Nedvesen is bátran
bóklászik sünkoma,
pedig nem otthona
e ritkás orgona.
A mise végére
elfutott a zápor.
Felszárad a park is,
kispapunk már bátor
s széles kedve támad.
Boldog most a sün is,
oly vidáman dőzsöl,
sok földigiliszta
előbújt a földből.
Legutóbbi módosítás: 2015.10.04. @ 13:00 :: Márkus László
