Furuglyás René : Vaku

 

 

Rideg ágyban ébredtem ma…

Egyedül hagy város zaja.

Dombtető, mit másztam, néma…

Reggelente üres néha.

Fekete a város, de szép…

Elém táruló üres kép.

Mégis oly teli s zavaros,

alant a Duna partot mos.

A nagy hangyavár közepe,

mély rejtélyekkel van tele.

Erőszakkal hullámzik el,

felette senki nem figyel.

Csak távolba néz a szempár,

a Gellérthegy és még mi vár…

Ide látom fénylő fotód,

hídról felém lencséd fogod.

Mozdulatom mily eleven,

de képpont vagyok képeden.

Kettőnk közül csak én tudom,

hogy ott hagytam a kéznyomom…

…képen a fénylő gépeden,

hol intett neked két kezem.

Tán megtörtént a helycsere,

mert hídon állok merengve…

Dombra nézek, min én álltam,

Most is a te fényed láttam?

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Furuglyás René
Szerző Furuglyás René 196 Írás
Furuglyás René, felvidékről származom, budapesti főiskolás vagyok. 1992.03.25.-én születtem Érsekújvárban (Szlovákia). Ma Szentendrén élek. "Légy büszke, hogy tiéd minden szavad, s ha tudod ki vagy, érezd is annak magad!" ( Tiéd a szó )