Bacskai Nóra : Esti szél

2011.05.24. Bacskai Nóra Vers 12
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Nem nagyon szoktam szerelmes verset írni, de ez kikívánkozott bel?lem. Sok szeretettel kedvesemnek : )

 

 

Az esti szél álmot csókol a fákra,

s még lépted neszét lopják t?lem a falak.

Dohos lépcs?kön, kapualjakban állva,

vártalak.

 

És a szél kacagott csendesen,

hogy fedje bizonytalan léptem nyomát,

maga váltott át ?sz arany színekre,

összetörve egy jégpalotát.

 

Tolvajként léptél életembe,

de kincseimet nem bántottad.

Sóhajoddal hátrahagytad,

édes, ánizs illatodat.

 

S az esti szél álmot csókol a fákra,

téged hívnak árnyak, falak.

Addig szárnyam apró darabkája,
kísérjen a házak alatt.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.05.24. @ 16:00 :: Bacskai Nóra
Szerző Bacskai Nóra 12 Írás
Mit írhatnék magamról. Átlagosnak nem mondható (mert átlagos e az, aki verseket írogat manapság? XD) 20 év körüli gyógyszerészhallgató vagyok Debrecenben. Írni soha sem tanultam, és nem is szeretnék. Magamat nem tartom nagy költőnek, csak valaki olyannak aki az érzéseit hagyja a papíron megszólalni. Régebben verseket mostanában főleg dalszövegeket írok alakuló zenekarunk számára. Hát kb ennyit rólam...