Takács Dezső : Faluvég

 

Szőke cigány fiút áldoz a kényszer,

vézna kezére a Hold kötöz árnyat,

reszket az ágon a fűzfalevél is,

vinnyog a bennem búvó állat.

 

Részeg házak a víz közelében,

tépett láncát húzza a bánat,

falra szögezve dermed a lelkem,

vidd a kabátom, rád még várnak.

 

Létige suttog a holt vezetéken,

éled az erdő, elveszi jussát,

kúszik az inda, szellemléptek

halk suhogását hozza a szél.        

Legutóbb szerkesztette - Takács Dezső
Szerző Takács Dezső 190 Írás
Viharban érkeztem, vaksötét éjszaka. Hajlongó jegenyék, átázott föld szaga, s Anyám volt ott még, meg a bába, mikor belesírtam ebbe a világba, a Sztálin utca nyolcban, alig hallhatóan.